Mekkora legyen egy fájlméret ?

Az adatok világában a fájlméret mértékegységei, mint a bit, byte, kilobyte vagy megabyte, elsőre bonyolultnak tűnhetnek, pedig az alapok egészen logikusak.

Képzeld el őket, mint egy mérleget, ahol a bit az alapegység, a legkisebb adat, amit számítógépen tárolhatunk. Mint mondjuk a milligramm, vagy a milliliter.

Nyolc bit alkot egy byte-ot, és innen kezdődik az igazi varázslat: 1 kilobyte (kB) ezer byte-ot (valójában 1024-et, de erről később), 1 megabyte (MB) ezer kilobyte-ot tartalmaz, és így tovább. Ezek a mértékegységek tehát a fájlméret kifejezői egységei. 

Amikor képeket töltünk fel a honlapunkra, vagy  nyomdai anyagot szeretnénk készíteni nagyon nem mindegy, hogy milyen formátumban készülnek el a fájlok és milyen fájlmérettel dolgozunk. És nemcsak amiatt, hogy a címzett fél dolgát nehezítjük egy nem megfelelő méretű fájl kezelésével, hanem a mi e-mail fiókunkat is terheli, illetve az egész környezetünket. Egy fájl mérete nem csak azt határozza meg, hogy mennyi helyet foglalnak a merevlemezen, hanem azt is, milyen gyorsan töltődnek be online, és mennyire lesz gördülékeny a velük való munka.

Az adatok mértékegységei a digitális információ mérésére szolgálnak, és a számítástechnika alapvető fogalmai közé tartoznak. Ezek a mértékegységek az SI rendszer (Nemzetközi Mértékegységrendszer) szabványaira alapulnak, de a számítástechnikában használt verziójuk néhány sajátossággal bír.
Az SI szabvány szerint a mértékegységek 1000-es szorzón alapulnak (tizedes alapú), de a számítástechnikában gyakran használunk bináris alapú rendszert (1024-es szorzón alapul). Ezért van némi különbség az értelmezésükben. 

A hétköznapi életben, például fájlméretek esetén, a bináris 1024-es értelmezést használjuk gyakrabban, de a hivatalos SI szabványok szerint a 1000-es szorzók lennének a pontosak. Emiatt néha keletkezik némi zűrzavar, például merevlemezek kapacitásánál, ahol az SI szabványt használják, és ezért kisebbnek tűnik a valós tárhely. 😊

Vegyünk egy egyszerű példát: egy 1200×800 pixeles képet, ami jó minőségű, és használható a weboldalon vagy akár nyomdai anyagként.

Ha JPG formátumba mentjük, a fájl mérete 200-400 kB körül lehet, attól függően, milyen tömörítési szintet választunk. Ugyanez a kép PNG formátumban akár 1-2 MB is lehet.

A JPG formátum veszteséges tömörítést használ, vagyis a kép bizonyos részleteit „eldobja”, hogy csökkentse a fájl méretét. Ez a mindennapi online felhasználásban, például blogokban vagy webshopokban teljesen elfogadható, hiszen a legtöbben nem veszik észre a minőségromlást. A PNG viszont veszteségmentes, ami azt jelenti, hogy minden apró részlet megmarad – emiatt a fájlméret nagyobb. Ezért alkalmasabb logókhoz, ikonokhoz, vagy olyan grafikákhoz, ahol az éles részletek fontosak.

Amikor online tartalmakat készítünk, a gyors betöltődés a legfontosabb szempont. Egy lassan betöltődő weboldal elveszítheti a látogatót, még mielőtt az meglátná a tartalmat. Ezért a JPG tökéletes választás képekhez, míg a PNG a grafikákhoz és átlátszó hátterekhez.

A nyomdai világ azonban más. Itt nem az számít, milyen gyorsan töltődik be egy kép, hanem az, hogy a végeredmény tökéletesen mutasson a papíron. A nyomdai fájlokhoz a TIFF és a PDF a leggyakrabban használt formátumok, mert ezek megőrzik a részleteket és a színeket. És ne feledkezzünk meg a fájlméret mellett  felbontásról sem: míg online 72 dpi elegendő, nyomdai anyagokhoz 300 dpi az ajánlott minimum.

Ha környezettudatosan szeretnénk eljárni, az adataink méretét érdemes optimalizálni. A kisebb fájlok kevesebb helyet foglalnak a szervereken, gyorsabban töltődnek be, és kisebb adatforgalmat generálnak, ami csökkenti az energiafelhasználást. Mindemellett nyilván te is szívesebben időzöl egy villámgyors weboldalon, mint egy olyanon, ahol hosszú másodpercekig arra kell várnod, hogy betöltsön az oldal, mert a helytelenül megválasztott fájlméret csigalassúságot generál. 

Gondoljunk például egy online magazin képeire. Ha minden kép feleslegesen nagy (például 4-5 MB), az nemcsak lassítja az oldalt, de a szerverek energiafelhasználását is növeli. Ehelyett érdemes képeket a tényleges felhasználási méretükre optimalizálni. Egy 1200 pixel széles kép, ahol a fájlméret csak 300 kB, ugyanúgy mutat szépen a honlapon, mint egy 2 MB-os változat.

A fájlnevek is fontosak ám! Ha egy fájlt IMG12345.jpg-ként mentünk el, később nehezebb megtalálni vagy azonosítani. Érdemes beszédes neveket használni, például arculatterv_logo.jpg. Ez nemcsak nekünk, hanem azoknak is segít, akik a fájlunkat kapják – például egy grafikusnak vagy ügyfélnek.